Diagnózis: A Parkinson-kór a törzsdúcok dopaminhiánya miatt kialakuló állapot, melynek fő tünete a rigor (fogaskerék-merevség), a nyugalmi tremor (remegés) és a mozgáslassulás (bradykinesia). A terápia célja a 'bezáródó' test megnyitása, a rugalmasság megőrzése és a mozgásindítás segítése. A masszázs itt előkészíti az izmokat a tornához, a torna pedig segít az agynak a mozgásminták fenntartásában a neuroplaszticitás útján.

Kezelés: 1. Rigor-oldás: Lassú, meleg tenyeres simítások és mély dörzsölések a végtagokon a 'fogaskerék-tünet' enyhítésére. 2. Mellkasnyitás: A hajlott (kifotikus) tartás miatt a mellizmok (m. pectoralis) intenzív lazítása a légzéskapacitás javításáért. 3. Légzéskontroll: A merev bordakosár miatt rekeszizom-légzés tanítása.
Rehabilitációs torna: 1. Ritmikus mozgás: Ütemes tapsolás vagy külső számolás mellett végzett karkörzések a mozgásindítás segítésére. 2. Törzsrotáció: Ülve végzett lassú törzscsavarások a gerincoszlop merevsége ellen. 3. Mimikai torna: Arcgyakorlatok tükör előtt a lárvaarc és a nyelési nehézségek ellen. 4. Egyensúlyfejlesztés: Széles terpeszben végzett súlypontáthelyezések a stabilitásért.
Mobilizáció: Passzív, ritmikus ízületi kimozgatás a teljes mozgástartomány megtartásához.

Lelki háttér: A test börtönébe zártság megélése. A kontroll elvesztése miatti belső szorongás, ami reflexes úton fokozza a tremort.

Diagnózis: A stroke utáni féloldali bénulás során az agyi vezérlés sérül. A masszőr feladata a neuroplaszticitás támogatása: az agy kényszerítése új idegi kapcsolatok kiépítésére a perifériáról érkező ingerek által. Cél a spaszticitás (görcsös tónus) oldása és a mozgásminták újraépítése.

Kezelés: A stroke utáni féloldali bénulás rehabilitációjában a masszőr elsődleges célja a spaszticitás reflexes gátlása és az agyi újrahuzalozódás (neuroplaszticitás) támogatása. A kezelés alapja a szenzoros stimuláció, a tónusnormalizálás és a mozgásminták újraépítése. A terápia elején finom textúrákkal és enyhe vibrációval ébresztjük fel a testképet, majd lassú, mély, megnyújtó simításokkal csökkentjük a görcsös hajlító izmok (pectoralis major, biceps brachii, triceps surae) tónusát. Minden hirtelen vagy erős inger kerülendő, mert fokozza a feszítési reflexet. A megnyúlt, tónustalan izmokon (triceps brachii, tibialis anterior) élénkítő, rövid fogásokkal aktiváljuk az izomorsókat. A vállízület körüli extrém feszülés miatt kiemelten fontos a lapocka mobilizálása és a kíméletes passzív átmozgatás, hogy megelőzzük a váll-kéz szindrómát. Az alsó végtagon a combközelítők lazítása kulcsfontosságú a járáskép javításához. A kezelés része a kontraktúrák megelőzése, a passzív ízületi kimozgatás, majd a vezetett aktív mozgás az ép oldal stabilizálása mellett. A beteg pszichés állapota közvetlenül befolyásolja az izomtónust: a neglect, a depresszió és a frusztráció fokozhatja a görcsöket, ezért a folyamatos kommunikáció és a figyelem fenntartása elengedhetetlen. A masszőr feladata a biztonságos érintés és a folyamatos visszacsatolás biztosítása, mert az agyi újjáépülés csak aktív figyelem mellett lehetséges. Kiemelt óvatosság szükséges a keringési kockázatok miatt: a duzzadt, meleg, kékes végtagon a masszázs tilos a trombózisveszély miatt. A vállízület subluxatiója esetén kerülni kell minden rángatást és nem megfelelő alátámasztást, mert maradandó sérülést okozhat. A rehabilitáció során a cél a tónuscsökkentés, az érzékelés visszaépítése, a mozgásminták újratanítása és a beteg aktív bevonása minden lépésbe.

Lelki háttér: A hirtelen jött kiszolgáltatottság és a kontrollvesztés feletti gyász.